Manard dizájn, egyenesen a kenguruk hazájából
A mai poszt nagyon kedves a számomra, hiszen egy olyan emberről olvashattok, akinek a munkái és az ezáltal közvetített értékek sok téren inspirálnak engem is. Farkas Fruzsit is a közösségi oldalon sikerült megismernem és elképedtem mennyire szép munkái vannak, azonnal tudtam, hogy ezt nektek is meg akarom mutatni. Fruzsi ráadásul Ausztráliában él, ami gyermekkorom óta nagyon listás hely a számomra és a lakberendezési termékei pedig, itt-ott tükrözi is ezt a közeget. Fru a következőkben mesélni fog nektek arról, hogy milyen is az, amikor a művészet mégis bekúszik az ember életébe és egy könnyed hobbiból végül hivatás válik.
Olvassátok el Fruzsi történetét és írjátok meg kommentben melyik kis állatfigurás termék lett a kedvencetek!
Ha ti is szeretnétek ilyen édes termékeket, akkor a Manard Etsy oldalán tudtok rendelni!
AUSZTRÁLIA-MANARD ÉS A KEZDETEK
FRU, HOGY INDULTAK AZ ÚTJUKRA A MIMÓZA MACIK? (macis tálkák)
A Manard születése mögött nem állt egy tudatos koncepció, inkább spontán indult. Az egész azzal kezdődött, hogy a barátom PHD ösztöndíjat nyert egy ausztrál egyetemre. Ez azt jelentette, hogy fogtuk magunkat, és 4 évre áttettük a székhelyünket Budapestről Sydney-be.
A költözésünk apropóján jött az ötlet, hogy készítek a barátaimnak egy kis búcsúajándékot, ami engem jelképez és otthon hagyhatom nekik magam helyett. Végül egy kis agyag maci tálka lett ez a tárgy. A barátaim azt hitték, hogy vettem valahol és szerettek volna ők is venni belőle más barátaiknak. Ők győztek meg arról, hogy nyissak egy Etsy boltot, hogy mások számára is elérhető legyen egy tálkányi kedvesség. Így kezdtem el megrendelésre készíteni Mimóza Macit és immár több kis barátját. Számomra a termékeim a kedvességet, az együttérzést, a baráti támogatást képviselik - mindazt amit szerettem volna valamiképp magam után hagyni a barátaimnak.
Azóta egyre tudatosabban építem a boltot - új karaktereket találok ki, jobb alapanyagokat keresek, fejlesztem a technikám és a tudásom. Nagy vágyam, hogy kipróbáljam a kerámiázást és bővítsem a termékpalettát kerámiákkal.
Inspirál az állatvilág általánosságban, de a kacsacsőrű emlős tálka például, az ausztrál élményeinkhez kötődik. A rája figurát viszont még Budapesten kezdtem el kidolgozni, egy barátnőm hatására, aki odáig van a rájákért. Nagyon szeretem a minimalista és mókás lakásdekorációkat, amik egy kicsit furcsák vagy váratlanok. Csak olyanokat készítek, amiket én is kitennék a lakásomban, az átmeneti trendeket nem szeretem követni. A folyamat maga nagyon egyszerű nálam - általában csak beugrik egy új karakter, amiről azonnal megpróbálok készíteni egy prototípust, de legalább egy skiccet. Végül ezt a prototípust tesztelem, hogy másoknak is tetszik-e. Ha igen, akkor a boltban marad, ha nem, akkor csak az én polcomon.
Nagyon jó érzés arra gondolni, hogy a világ különböző tájain valakinek az otthonában ott üldögél egy figurám, és remélhetőleg mosolyt csal az ott lakók arcára. Mindegyikükre úgy gondolok, mint egy külön személyiségre, akik egy új életet kezdtek valaki más otthonában. Szoktam is mellékelni hozzájuk egy személyiségleírást, attól függően, hogy mit képzelek el aktuálisan hozzájuk. Néha jó lenne meglesni, hogy vajon melyik helyiségben vannak elhelyezve, kézbe veszik-e őket, mit tartanak rajtuk, esetleg beszélnek-e hozzájuk…
AZ ANTROPOMORF ALAKZATOK
MIT JELENTENEK SZÁMODRA AZ ÁLLATOK, HOGY SZÜLETNEK A FIGURÁID?
Az állatok motívuma egészen kicsi koromtól kezdve velem van. Ezt az ösztönös szeretetet irántuk csak elmélyítette, hogy mindig voltak a családunkban kutyák, cicák és hörcsögök. Szerettem kitalálni nekik egy világot, amiben úgy élhetnek, mint mi, emberek. Könyveket írtam nekik, iskolai órákat tartottam a cicaseregnek, táskákat varrtam, hogy legyen miben vigyék a felszerelésüket. Elképzeltem, hogy nekik is vannak kapcsolataik, hagyományaik, ügyek, amiket intéznek amikor mi nem látjuk őket. Hogy sportklubokba járnak, pékségbe mennek vagy épp aggódnak a számlák miatt. Ezt a számunkra rejtett világot szerettem elképzelni és lerajzolni, s ez köszön vissza a mostani munkáimban is. Mindig is csodáltam az állatokat, és még most is vágyom rá, hogy velük mehessek ezekre a titkos kalandokra - vagy épp unalmas hétköznapi teendőikre. Részese szeretnék lenni ennek az elképzelt, rejtett világnak, s ezt legalább a rajzaimon keresztül megélhetem. Az már csak hab a tortán, ha csatlakoznak hozzám mások is ezekre a kiruccanásokra.
HOGYAN KEZDTED AZ ALKOTÁST, KINEK A STÍLUSA INSPIRÁL?
Anyukámnak köszönhetően mindig nagyon sokat kézműveskedtünk, és az egész gyerekkorom alkotással telt. A Nagymamámmal vászonra festettünk olajfestményeket, hímeztünk, varrtunk, verseket írtunk. Ez később sem változott, de sosem tartottam magam elég tehetségesnek ahhoz, hogy egy művészeti pályán esélyem legyen. Ovis koromtól kezdve imádtam kis könyveket készíteni és rajzokkal illusztrálni a történeteket. Akkor még nem tudtam, hogy ez egy szakma, csak azt éreztem, hogy örökké ezt akarom csinálni. Ahogy nőttem fel, az érzés csak erősödött, de teljesen elérhetetlennek tartottam ezt az álmomat, így nem is tekintettem másként az alkotásra, mint hobbi. Végül az ELTE-n végeztem pszichológusként, de mellette sosem szakadtam el a művészetektől.
A Manard születése hozta el nálam a fordulópontot - az agyag termékeimre érkezett reakciók bátorítottak arra, hogy a rajzaimat is meg merjem mutatni az embereknek, addig csak a fióknak készültek.
Nagyon sok kortárs illusztrátor munkája inspirál és nehéz kiemelni néhányat közülük, de például Mészely Ilka, Orosz Judit, Cécile Metzger, Carson Ellis, és Katy Horan nagy kedvenceim. Úgy érzem, mindegyikük nagyon különböző stílusban alkot, és bennem is teljesen eltérő szálakat mozgatnak meg, de pont ez egy nagy inspiráció forrás nekem. A nagy festők közül pedig Frida Kahlo, René Magritte, Andy Warhol, Fernando Botero és Hieronymus Bosch munkái vannak rám nagy hatással.
Köszi, hogy elolvastad!
Ha tetszett a tartalom kérlek oszd meg mással is, hogy minél többen tudomást szerezhessenek Fru állatkáiról!
a képekért köszönet @manard_illustration
0 megjegyzés