A blogom a magyar dizájnra és szépségtermékekre összpontosít leginkább, de folyamatosan dolgozom azon, hogy minél nagyobb szeletet tudjak átadni nektek, egy-egy magyar alkotóból. A mai interjú egy kicsit másabb, különlegesebb, mert Biró Eszterrel készíthettem, akinek az illusztrációival talán találkozhattatok is páran.Bevallom én is egy social media felületen találtam a munkáira és nagyon megtetszettek a grafkikák, amiket készít, így gondoltam bemutatom nektek a Sztuugraphic alkotóját, hátha ti is kedvet kaptok ezáltal, egy kis alkotáshoz.

1. Kedves Eszti, hogyan lettél grafikus? Te is előbb tudtál rajzolni, mint bármi mást csinálni gyerekként?  

Igen, mondhatjuk.:) Mindig is szerettem rajzolni, alkotni, elszöszölni dolgokkal. Bár már egészen korán éreztem, hogy egyszer majd a rajzolás lesz a hivatásom, mégis elég kalandos úton jutottam el idáig. Gimnáziumban emelt matematika-fizika szakos osztályba jártam, majd onnan az Óbudai Egyetemre vitt az utam, ahol formatervező mérnökként végeztem. Az egyetem második évében jött a „véletlen”, mikor az egyik barátnőm mesélte, hogy talált egy jó grafikusi képzést, és megkérdezte, hogy mi lenne, ha beiratkoznánk? Szóval beiratkoztunk.

2. Mesélj nekünk, hogy találtál rá a saját rajztechnikádra, miben érzed kiforrni az egyedi hangod a szakmában?

Úgy érzem, még mindig keresem…:)  Folyamatosan próbálgatom a különböző technikákat, olykor magamtól, olykor egy megrendelés kívánja meg, hogy váltsak stílust, de imádom ezeket a kísérletezéseket! Leginkább az illusztrációk állnak közel hozzám, szeretem az íves, lendületes, stilizált formákat. Úgy gondolom, ez a része már kezd kiforrni a stílusomnak, de maga a megvalósítás mindig változik.

3. Szerinted mennyire nehéz manapság a rajzolásból megélni, milyen lehetőségek vannak egy tehetséges grafikus számára, akár pályakezdőként is? Te hogyan élted meg ezen nehézségeket? 

Hm, ezt nem tudom megmondani, mert sok mindenen múlik. Nyilván elég rögös tud lenni az út, de ha szívvel-lélekkel csinálod, energiát fektetsz bele, akkor nincs olyan, hogy ne térülne meg. Lehet nem azonnal, de meg fog. Ez a tapasztalatom. :) 

Természetesen nekem is voltak és vannak nehezebb időszakaim, amik megviseltek/nek, ilyenkor sokat tud segíteni egy társ, a család és/vagy barátok, hogy kibillentsenek egy-egy ilyen helyzetből.

Kezdő grafikusként (szerintem) hasznos először elszegődni egy stúdióba, hogy megfelelő alapot, szakmai tapasztalatot és gyakorlatot szerezz a továbbiakhoz. Illetve nagyon jó lehetőség az online tér, ahol meg tudod mutatni a munkáidat, így sok mindenkihez eljuthat a híred, és rengeteg hozzád hasonló érdeklődési körű emberrel tudsz kapcsolódni. Az Instagram a kedvencem, nagyon sok kedves új ismerőst szereztem ennek a felületnek a segítségével. Például Veled is itt „találkoztam”. :) 

4. Oszlopos tagja vagy a Zug műhelynek, mesélj nekünk egy kicsit, te milyen feladatokat végzel a csapatban, illetve mit takar ez a kis közösség, kik vagytok?

A Zug műhely egy grafikai stúdió, melyet 2017 tavaszán indítottunk útjára három társammal. Régóta érlelődött bennünk az ötlet, majd tavaly év elején úgy éreztük „most vagy soha”, itt az ideje belevágni. A szakmai szövetség mellett barátok is vagyunk. Mindannyian grafikusként vagyunk jelen a csapatban, de az a jó, hogy emellett mindannyiunknak van más szakterülete is, például animáció, formatervezés, ruhatervezés, illetve többen fotózunk is a csapatból. Én az illusztrációs, arculattervezős vonalat képviselem, illetve az online marketinggel foglalkozom.

5. Mi inspirál téged? Az instagram feed-edet végiggörgetve látható, hogy rengeteg olyan grafikai munkát készítesz, ami tipográfiai volumenű. Ez miként fejez ki téged? Hogyan jellemeznéd a Sztuugraphic irányzatod?

Általában a környezetem, a mindennapi dolgok inspirálnak, illetve a belső, lelki történéseim. Ja, és a zene! A betűs vonal viszonylag új a feed-emen, de nagyon szeretem. Nagy rajongója vagyok a magyar könnyűzenének és a (kortárs) költészetnek, valamint a magyar nyelvnek is. Lenyűgöz, ha valaki úgy tudja egymás után varázsolni a szavakat, hogy amikor elolvasod, azt érzed: ez így, ahogy van, zseniális és tökéletes. Innen indultak a feliratok: a számomra inspiráló sorokat kigyűjtöttem magamnak, és igyekeztem kicsit esztétikusabb formába önteni, mint a kézírásom. :)

6. Az art-jaid, amiket készítesz mindig nagyon szép, visszafogott, minimál stílusban készülnek. Ez az alkotási stílus mennyire tudatos a részedről?

Eléggé. Vagy inkább úgy mondanám, hogy mindig is törekedtem a minimál stílusra, de nem mindig ment. Mikor elkezdtem próbálgatni a szárnyaimat, mindent, amit tudtam, bele akartam zsúfolni egy rajzba, aztán már nem akartam, de mégis belezsúfolódott. Túl színes lett, túl cuki lett, túl ilyen, túl olyan (persze, lehet, hogy csak számomra). Aztán idővel letisztult az egész, és ma már nem feltétlenül akarok mindent egyszerre megmutatni vagy kifejezni, hanem csak annyit, ami feltétlenül szükséges. Azon a ponton hagyom abba a rajzot, amikor azt érzem, hogy ha bármit is hozzátennék, az már csak rontana az összképen. Azért persze még bőven van hová fejlődnöm. 

7. A rajzolás mellett úgy tudom a fotózás is nagy szenvedélyed, mi fog meg leginkább, mit kapsz le és milyen stílus az, ami ebben inspirál? 

Bizony ám, nagyon szeretek fotózni! Több mint tíz évvel ezelőtt, az általános iskolai ballagásom után vettem meg az első fényképezőgépemet. Főleg a hangulatokat szeretem megragadni és megörökíteni. Emiatt elég sokat tudok szöszölni egy-egy beállításon, hogy azt fejezze ki a fotó, amit szeretnék megmutatni. Zömmel természet-, és tárgyfotóim vannak, de el szeretnék kezdeni portrézni is. Azt hiszem ez lesz a következő célom.

8. A hygge életvitel és a SlowBudapest hogyan jött az életedbe? Egyébként, én személy szerint mindkettőért oda vagyok, de a szemléletmódokról és arról, hogy neked ez mit jelent, nos, erről szerintem az olvasók is szívesen hallanának tőled. 

A Slow Budapesthez öt évvel ezelőtt jelentkeztem, miután a honlapjukon láttam, hogy olyan alkotni vágyókat keresnek, akik szívesen illusztrálnák a Slow Budapest heti üzeneteit megjelenésért cserébe. Azóta vagyok az önkéntes csapat tagja. Eleinte nem volt tudatos ez az életmód. Tekintve, hogy vidékről jöttem, eleve lassabb tempóban éltem, mint a fővárosiak. Ma már viszont Budapesten élek, és igyekszem odafigyelni, mert hajlamos vagyok túlhajtani magamat.

A hygge életmódról még a divathullám előtt olvastam egy rendkívül szimpatikus cikket a 365letszikra.hu oldalon, és nagyon megfogott. Később egy impulzus-vásárlás során beszereztem a Meik Wiking könyvet, amit abszolút nem bántam meg. Grafikai szempontból is gyönyörű darab, de azzal a résszel fogott meg igazán, amikor egy példán keresztül bemutatja, hogy ez az életforma az introvertáltak igényeinek is megfelelő… sőt. Megörültem, mert mindig is hasonlóan éltem, és most, hogy elterjedt és nevet is kapott, sokkal elfogadottabb lett, ha az ember például bulizás helyett inkább olvasni vágyik egy péntek estén. :) 

9. Most min agyalsz, hogyan zajlik nálad az alkotói folyamat, mennyi idő kell egy-egy munkád kivitelezéséhez?

Ez változó. Amikor egy munkán dolgozok, mindig próbálok abból kiindulni, ami először bevillant a feladat hallatán. Ez általában azért jó, mert abban a nem-tudatos pár másodpercben olyan dolgok ugranak be, amik nem erőltetettek. Többnyire ezek a befutó ötletek. Saját projektnél mindig véletlenszerűen jönnek-mennek a gondolatok a témával kapcsolatban, ilyenkor hagyok időt, hogy kiforrjon. Ha például egy hét múlva is érdekesnek találom, akkor megcsinálom. (Vagy nem :) ) A kivitelezés is projektfüggő, de leszűkítve az Instagram-on látható filctollas rajzaimra elmondható, hogy körülbelül 1-3 óra alatt készülnek el. Feltöltenek a spontán firkák és a szabadság, hogy bármit rajzolhatok, ezért vezettem be ezeket a „gyors rajzokat”.

10. Mit gondolsz, Magyarországon mennyire nehéz manapság egy grafikusnak saját brand-et kiépítenie? Gondolok itt egyedi tervezésű dizájn termékekre, mint kitűző, vászontáska...) Te gondolkodsz hasonló tervekben? 

Szerintem ebben az esetben a kezdeti tőke okozhat nehézséget. Viszont a közösségi oldalak nagyon jó reklámfelületet jelentenek, ami meg tudja könnyíteni a folyamatokat. Igen, szeretnék termékeket, illetve van is néhány papírtermékünk a Zuggal, melyek a Stilshop-ból vagy akár tőlünk is beszerezhetők. Továbbá van most egy új termék-ötletem is, amit nagyon szeretnék még idén megcsinálni, de erről most többet nem árulnék el. :) 

 11. Eszti, hogyan tovább, mik a jövőbeli célok?

Szeretnék komolyabban foglalkozni a fotózással, illetve a termékes vonalat erősíteni. Ja, meg többet utazni, és vidékre költözni. :)