Bea JohnsonHáztartásom hulladék nélkülhulladákmentes életmódinterjúkminimál életmódminimalizálásTóth Andizerozero lifezero wastezerowaste
Beszélgetés a magyar Bea Johnsonnal -Tóth Andi: Dobd ki a szemetest!
A mai interjú Tóth Andival fog lezajlani, akit azt hiszem, hogy méltán nevezhetek a magyar Bea Johnsonnak. A gödöllői anyuka háztartást vezet, blogot ír, tartalmas és hasznos tippekkel látja el a követőit a hulladékmentesebb élet eléréséhez. Mindemellett egy nagy család édesanyja és a gyerekek mellé még a házi kedvencek is felsorakoznak.
Andinak tavaly ősszel jelent meg a Dobd ki a szemetest című könyve, ezzel kapcsolatosan is megtudhattok néhány dolgot a következőkben.
fotó: Merci Skoda Photography
fotó: Merci Skoda Photography
Andi, mi volt az a pont az életedben, ami teljesen átlendített és belevágtál ebbe az új életszemléletbe?
3 évvel ezelőtt egy cikket
olvastam a neten, éppen Bea Johnsonról. A cikk sokkolt, és rádöbbentett arra,
hogy korábban környezettudatosnak gondolt életem még igencsak hagy
kivetnivalókat maga után. Mondanom sem kell, hogy hiába vásároltam
környezetbarát tisztítószereket, bio élelmiszereket, mindezek mellett így is, az életmódunk révén is rengeteg hulladékot termeltünk. Tudtam, hogy
változtatnom kell, csak azt nem tudtam még, hogy az új módszereket mennyire
tudom gyorsan beemelni a hétköznapjainkba.
Mit is takar pontosan a zero waste életfelfogás? Hogyan lehetséges elérni egy teljesen szemétmentes életformát? Egyáltalán kivitelezhető ez bármilyen formában is?
A Zero Waste életmód hulladék
nélküli életmódot jelent. Azaz úgy éljük a mindennapjainkat, hogy az a lehető
legkevesebb szeméttermeléssel (akár kommunális, akár szelektálható,
újrahasznosítható) járjon. Véleményem szerint a tökéletes, 100%-os
hulladékmentesség nem érhető el a mai fogyasztói társadalomban, de nagyon
megközelíthető. Elég arra gondolnunk, hogy ha kiköltöznénk egy tanyára, ahol
önellátóan próbálnánk élni, akkor is lenne hulladékunk, pl. az elektromos
eszközök, bizonyos ruházati dolgaink, némely élelmiszer csomagolásból származó
hulladék (amit nem tudunk megtermelni magunk). A hulladék nélküli életmódban
véleményem szerint nagyon jól alkalmazhatóak a régmúlt idők megoldásai, mindezt
úgy, hogy a jelenlegi technológiai fejlődést sem utasítjuk el, hanem magunk
javára fordítjuk azt. Olyanokra gondolok például, hogy használjuk az elektromos
mosógépet és nem a patak partra járunk mosni. Én sosem utasítottam el a modern
technika kínálta lehetőségeket, de próbálom azokat ésszerűen alkalmazni. Ebből
a szempontból is nagyon fontos a Zero waste életmód 5 szabályának első pontja:
„Köszönöm, nem kérem!”, azaz a fogyasztásunkat kellene optimalizálni, esetleg
csökkenteni. Ez mindennek az alapja.
A közvetlen környezeted, a családod és a barátaid hogyan fogadták a hulladékmentes életvitelt? Milyen fázisok szerint tértetek át a háztartásban a zero waste vonalra?
Az áttérés folyamatos volt. Volt,
amit napok alatt sikerült beépíteni a mindennapjainkba, és volt, amihez több
idő kellett. Sőt olyan is van, ami még mindig előttünk áll, mint újabb kihívás.
A család megértő, befogadó volt, persze voltak hullámvölgyek, de szerintem én
szerencsés vagyok velük ebből a szempontból. A barátok, ismerősök között van, aki többet, van,
aki kevesebbet vett át tőlünk. Hogy valaki mennyire tudja elsajátítani ezt a
szemléletet és alkalmazni az ötleteket, az egyéni helyzettől is függ, hiszen
minden háztartás más. Van olyan barátom, aki most ismerkedik a
hulladékcsökkentési technikákkal és akad köztük, aki már majdnem azon a szinten
alkalmazza őket, mint én. Persze olyan is van, aki elfogadja ezt az életmódot,
de úgy érzi, ez nem neki való. Én ezt az álláspontot is tiszteletben tartom.
Hogyan kezdtél bele a háztartásod hulladékcsökkentésébe, mik voltak a fázisok?
A legelső lépés, hogy alaposan
megvizsgáltam a szemétmennyiségünket és annak összetételét. Erre a
leghatásosabb, legsokkolóbb és emiatt a legmotiválóbb módszer, ha a szemetet kiborítjuk a konyha/nappali közepére. Ami eddig egy kis vödörbe belefért, az
most hatalmas mennyiségnek fog tűnni. Én is így kezdtem. Listát készítettem és
kiválasztottam azt a szemét típust, amit le akartam cserélni, amiből a legtöbb
volt nálunk. Erre kerestem alternatív megoldást. Amikor ez megvolt, és be is
tudtam otthon vezetni, akkor jött a listán szereplő következő tétel. A könyvben
ehhez is adok segítséget egy ellenőrző lista formájában. Ezen könnyű vezetni az
elért változásokat és a még előttünk álló feladatokat, könnyű visszanézni, ha
valamilyen régi szokás visszalopódzott az életünkbe.
Mikor indítottad az ehhez kapcsolódó blogot és mik a tapasztalatok, milyen arányú az érdeklődők száma?
A blog még aznap elindult, amikor
azt a bizonyos cikket olvastam. Még ugyanezen napon indítottam a Facebook
csoportot is, ahol lassan elérjük a 20.000 tagot is. Az 1 éve indított Facebook
oldalam követőinek száma is közelít a 10.000-hez, amire azért vagyok büszke,
mert tisztán csak a téma által értem el ezt, viszonylag rövid idő alatt.
Hirdetést csak a könyvem megjelenésekor használtam. Ebből azt gondolom, hogy
sokan érzékenyek a témára, és ez az arány folyamatosan nő.
Milyen érzés nemet mondani egy kisgyereknek, amikor egy nagy zacskó túrórudival odaállít a bevásárlókocsi elé? Nálatok volt hasonló eset? Hogyan kezeled/(néd) ezeket a mindennapokban?
Két opció van ilyen esetekre
szerintem. Az egyik, hogy eleve nem megyek olyan helyre kisgyerekkel vásárolni,
ahol számomra nemkívánatos ingerek érhetik. A másik pedig a meggyőzés, és
alternatív lehetőségek felkínálása. Nálunk mind a kettő működik, bár a lányom
már nem volt pici baba, amikor ezt az életmódot bevezettük, így vele már nagyon
sok mindent meg is tudtam beszélni. A mai
napig, ha esetleg nagy ritkán megkíván valami rágcsa félét, akkor hosszasan
keresgél olyan után, aminek a csomagolása minimális, de mindenképpen
újrahasznosítható (pl. a fémmel fújt műanyagokat nagy ívben kerüli, mert tudja,
hogy az még csak nem is dobható a szelektív gyűjtőbe).
Mennyire tartod "Bibliaként" számon Bea Johnson zero waste könyvét?
Bea Johnson munkásságát nagyon
tisztelem, és valóban ő az, aki engem is inspirált a kezdetekben, sőt még a mai
napig is. Azonban a modern kori technika lehetővé teszi, hogy az interneten
rengeteg hasznos megoldást találjon bárki. Bea Johnson az amerikai
lehetőségekre mutat nagyon jó alternatív megoldásokat, de ez nem feltétlenül
kivitelezhető Magyarországon. Ezért érdemes nyitott szemmel járni, és a helyi
viszonyoknak megfelelően adaptálni hulladékcsökkentő módszereket a saját egyedi
életünkbe.
Miért döntöttél úgy, hogy kiadatod nyomtatásban is a Dobd ki a szemetest című könyved? Mit gondolsz azokról, akik támadnak a könyv forgalmazása miatt, mondván, hogy ez sem túl környezetbarát megoldás?
Ma Magyarországon egyelőre még
nem tartunk ott, hogy mindenki e-könyvet tudjon/akarjon olvasni. Ennek sok oka
lehet, akár anyagi, akár megszokás. Mivel a könyvem célja az volt, hogy a
lehető legszélesebb körökbe eljuthasson
az információ, ezért döntöttem első körben a nyomtatott változat mellett. A
nyomtatott változatnál azonban törekedtünk a könyvkiadásnál alkalmazható,
maximális hulladékcsökkentett módszerekre:
- · a könyv formája célzott, így a lehulló papírhulladék minimális lett,
- · a fotók elhelyezése (egy-egy teli oldalon, nem túlzsúfolva képekkel), a betűtípus választás, a szöveges rész színének kiválasztása a nyomdafesték mennyiségét kímélte
- · a könyv 100%-ban újrahasznosított papírból készült, annak ellenére, hogy ez a papírfajta 30%-kal drágább mint a hagyományos fehér papír
- · a kiadónál megrendelhető könyvek csomagolása minimális, teljesen műanyagmentes
- · a csomagolás tisztán újrahasznosítható (sőt akár komposztálható) papírból van. Ennek kivitelezése rengeteg plusz emberi erőt és munkaidőt igényelt részünkről, de ennek ellenére ehhez ragaszkodtunk.
Az e-könyv kiadása egyébként nem
marad el, ez is terveink között szerepelt a kezdetek óta. Várhatóan márciusban
jelenik meg.
Mit tanácsolnál azoknak, akik most kezdenének bele ebbe az életmódba és nem vidéken, egy kertes házban laknak?
Borítsák ki a szemetesüket a
konyhában ;)
Te mennyire látod mai trendnek a zero waste törekvéseket?
Egyértelműen divattá válik, ez
látható. Ami nem feltétlenül baj, hiszen az eredmény szinte ugyanaz. Azonban
akármennyire is divat, nem szabad elfelejtkezni az 5K szabályról*. A
hulladéktermelésünk legfőbb okozója a túlfogyasztás. Ha nagyon belegondolunk, a
háztartásunkban fellehető eszközeink legnagyobb része teljesen fölösleges
vásárlás volt. Az ilyen vásárlásokat kellene kordában tartani. Tehát divat ide,
divat oda, a legfontosabb a fogyasztás csökkentése lenne. Nem veszek meg egy
újabb textilszalvétát, mert új mintát dobott ki a gyártó, nem veszek meg plusz
egy doboz joghurtot, mert éppen akciós, és még sorolhatnám. A fogyasztás
csökkentésével átláthatóbbá, egyszerűbbé válnak a dolgok a környezetünkben és
ez ránk is pozitív hatással van. Tehát, ha szimplán divat miatt, de tudatosan
változtatunk, akkor ez a divat jó irány.
Ha jól tudom, 1 éve indult el a Youtube csatornád is, milyen új tartalmakat szeretnél átvinni videóblog formában a közeljövőben?
Igyekszem minden olyan témát
videóban is megmutatni, ami a blogon illetve a könyvben szerepel. A cél a
videókkal, hogy azt a közönséget is elérjem, akik szívesebben szerzik
kisfilmeken keresztül az információkat, és kevésbé az olvasásból.
Milyen projekteken dolgozol most ?
Jelenleg az egyéni tanácsadás vonalat kezdtem kidolgozni,
amelyről a honlapomon már lehet olvasni (https://hulladeknelkul.hu/tanacsadas/).
Illetve belekóstoltam a hűtőszekrénymentes zöldség és gyümölcs tárolásba. Ez
utóbbival az élelmiszer hulladék további csökkentése a cél. Erről szóló első
cikkem a napokban jelent meg a blogon.
Andi ezzel kapcsolatos cikkét itt olvashatjátok el!
Az egyik kedvenc videómat be is teszem nektek ide, érdemes inspirálódni :) , Ha pedig nem érzitek azt, hogy nekiállnátok hasonlónak, de le szeretnétek cserélni a vattakorongjaitokat, akkor egy előző zero waste bejegyzésem tudnám ajánlani nektek!
A ZERO WASTE ÉLETMÓD 5+1R ALAPELVEI *
Ti milyen zero waste praktikát alkalmaztok? Írjátok meg a kommentszekcióba!
Szofi&Andi
a képek forrása: Pinterest
0 megjegyzés